Bátaapáti

Bátaapáti

Bátaszék

Bátaszék

Cikó

Cikó

Feked

Feked

Mórágy

Mórágy

Mőcsény

Mőcsény

Ófalu

Ófalu

Véménd

Véménd

Meghatározások

Aktivitás
Az az A mennyiség, amelyet egy adott időpontban adott energia­álla­potban levő radionuklidra a A=dN/dt kifejezés határoz meg, ahol dN az adott energia­állapotból a dt időintervallum során bekövetkező spontán magátalakulások várható száma. Az aktivitás SI egysége a másodperc reciproka (1/s), amelyet becquerelnek (Bq) nevez­nek.

Biztonság
Az esetleges veszélyek és kockázok ellenőrzés alatt tartása.

Determinisztikus hatás
Olyan sugárhatás, amelyre vonatkozóan általában létezik egy dózis küszöbérték, amely felett a hatás súlyossága a dózissal nő.

Dózis
Egy céltárgy által kapott ill. elnyelt sugárzás mértéke. Az “elnyelt dózis,” “szervdózis,” “egyenérték dózis,” “effektív dózis,” “lekötött egyenérték dózis” vagy “lekötött effektív dózis” kifejezések használata a megfelelő szövegkörnyezettől függ. A módosító szavakat gyakran elhagyják, amikor azokra nincs különösebb szükség a kérdéses mennyiség meghatározásához.

Dózisegyenérték
Az ICRU által bizonyos operatív mennyiségek (a környezeti dózisegyenérték, az irány szerinti dózisegyenérték és a személyi dózisegyenérték) definiálására használt mennyiség. A dózisegyenértéket a sugárvédelmi gyakorlatban az egyenérték dózis váltotta fel.

Dóziskorlát
Az effektív dózis vagy egyenérték dózis azon értéke, amelyet az egyént érő, az ellenőrzött tevékenységekből eredő sugárterhelésnek nem szabad meghaladnia.

Dózismegszorítás
Egy adott forrásból eredő személyi dózis tervszerű és forrás vonatkozású korlátozása, amely arra szolgál, hogy megszabja a forrás védelem és -biztonság optimálásának határát. Foglalkozási sugárterhelés esetén a dózismegszorítás egy forrás vonatkozású személyi dózisérték, amelyet arra használnak, hogy behatárolják az optimálási eljárás során figyelembe vehető választási lehetőségek körét.
A lakossági sugárterhelésnél a dózismegszorítás az éves dózisra vonatkozó felső határérték, amelyet a lakosság egyedei bármely ellenőrzött forrás tervszerű működéséből eredően kapnának. A minden egyes forrásra külön alkalmazott dózismegszorítás annak biztosítására szolgál, hogy a kritikus csoportnak a valamennyi ellenőrzött forrásból eredő összdózisa is a dóziskorlát alatt maradjon.
Orvosi sugárterhelés esetében a dózismegszorítást irányadó szintnek kell tekinteni, kivéve azt az esetet, amikor azt a orvosi kutatások során besugárzásnak kitett személyek vagy a besugárzott betegek ápolásában, támogatásában, kényelmének biztosításában segédkező (nem kórházi alkalmazott) személyek sugárvédelmének optimálására használják.

Effektív dózis
Az E mennyiség a vonatkozó testszöveti súlytényezővel szorzott egyes tesztszöveti egyenérték dózisok összege, melyet az
A biztonságról - Meghatározások
kifejezés határoz meg, ahol HT a T testszöveti egyenérték dózis és wT a T testszövetre vonatkozó súlytényező. Az egyenérték dózis meghatározásából következik, hogy
A biztonságról - Meghatározások
ahol wRaz R sugárzás súlytényezője és DT,R az átlagos elnyelt dózis a T szervben ill. testszövetben. Az effektív dózis egysége a joule per kilogramm (J/kg), amelyet sievert-nek (Sv) neveznek.

Egyenérték dózis
A HT,R mennyiséget a HT,R = DT,R * wR kifejezés határozza meg, ahol DT,R az R típusú sugárzástól származó, a T testszövetre ill. szervre átlagolt elnyelt dózis, wR pedig az R típusú sugárzás súlytényezője.
Ha a sugárzási tér különböző típusú, különböző wR súlytényezőkkel jellemzett komponensekből tevődik össze, akkor az egyenérték dózis:
A biztonságról - Meghatározások
Az egyenérték dózis egysége a joule per kilogramm (J/kg), amelyet sievertnek (Sv) neveznek.

Ellenőrzött terület
Ellenőrzött terület bármely olyan terület, amelyben különleges védőintézkedéseket és biztonsági előírásokat követelnek ill. követelhetnek meg akár
a) a normál besugárzások ellenőrzésére vagy a normál munkavégzés során bekövetkezhető szennyeződés terjedésének megakadályozására, akár
b) a potenciális besugárzás megakadályozására ill. mértékének korlátozására.

Elnyelt dózis
Dozimetriai alapmennyiség (D), amelyet a D=de/dm kifejezés határoz meg, ahol de az ionizáló sugárzás által az anyag térfogatelemében leadott energia, dm pedig az anyag térfogatelemének tömege. Az energia átlagolható bármely meghatározott térfogatra, ezáltal az átlagos dózis az adott térfogatban leadott energia és a térfogatban levő tömeg hányadosával lesz egyenlő. Az elnyelt dózis SI egysége a joule per kilogramm (J/kg), amelyet gray-nek (Gy) neveztek el.

Éves felvételi korlát (ÉFEK)
Egy bizonyos radionuklid belégzés, lenyelés útján vagy bőrön keresztül történő felvételének azon értéke, amely a vonatkoztatási ember esetében egy év alatt a vonatkozó dóziskorláttal megegyező lekötött dózist eredményez. Az ÉFEK-et aktivitás egységekben adják meg.

Felszabadítás
Korábban engedélyköteles radioaktív anyagok vagy radioaktív tárgyak kiiktatása a szabályozó hatóság ellenőrzési hatálya alól.

Felszabadítási szintek
A szabályozó hatóság által meghatározott, aktivitáskoncentráció és/vagy aktivitás egységekben kifejezett értékek, amelyek alatt a sugárforrások kiiktathatók a hatósági felügyelet alól.

Foglalkozási sugárterhelés
A dolgozók által a munkavégzés közben elszenvedett összes sugárterhelés, kivéve azt a sugárterhelést, amely kívül esik a szabályzat hatókörén, továbbá az olyan tevékenységektől és sugárforrásoktól származókat, amelyeket a Szabályzat alól mentesítettek.

Ionizáló sugárzás
A sugárvédelem értelmezésében olyan sugárzás, amely biológiai anyagban ionpárokat kelthet.

Kis aktivitású hulladék

Kockázat
Több összetevős mennyiség, amely a tényleges vagy lehetséges sugárterhe­lésekkel kapcsolatos veszélyt, sérülésekkel vagy ártalommal járó következmények lehető­ségét fejezi ki. Olyan mennyiségekre vonatkozik, mint pl. annak a valószínűsége, hogy meghatározott ártalmas következmények felléphetnek-e.

Kollektív dózis
Egy adott embercsoport által elszenvedett teljes sugárdózis jellemzésére szolgáló kifejezés, amelyet a csoport lélekszámának és az egyének által elszenvedett átlagos sugárdózisnak a szorzatával képeznek. A kollektív dózist személy-sievert-ben (személy x Sv) fejezik ki.

Korlát
Egy mennyiség megadott tevékenységre vagy körülményre vonatkozó értéke, amelyet nem szabad túllépni.

Közölt dózis
AK mennyiséget a K=dEtr/dm kifejezés határozza meg, ahol dEtr az elektromosan semleges ionizáló részecskék által keltett valamennyi töltött ionizáló részecske kezdeti kinetikus energiájának összege egy dm tömegű anyagban. A közölt dózis SI-egysége a joule per kilogramm (J/kg), amelyet gray-nek (Gy) neveznek.

Kritikus csoport
A lakosság egyedeinek olyan csoportja, amely egy adott sugárforrástól és besugárzási útvonalon kapott sugárterhelés tekintetében elég homogén, és amelyre az jellemző, hogy a csoporthoz tartozó egyének kapják az adott sugárforrásból az adott besugárzási útvonalon keresztül a legnagyobb effektív dózist ill. egyenérték dózist.

Lakosság egyede
Általánosságban a lakosság bármely tagja, kivéve a foglalkozási vagy orvosi sugárterhelésnek kitett személyeket. Ha a lakosságra vonatkozó éves dóziskorlát betartásának bizonyításáról van szó, akkor a megfelelő kritikus csoport reprezentatív egyede.

Lakossági sugárterhelés
A lakosság egyedei által elszenvedett sugárterhelés, kizárva bármely foglalkozási vagy orvosi sugárterhelést és a normál helyi természetes háttérsugárzás járulékát, de beleértve az engedélyezett sugárforrásoktól és sugárveszélyes tevékenységektől származó, továbbá a baleseti helyzetektől származó sugárterhelést.

Lekötött dózis
Lekötött effektív dózis és/vagy lekötött egyenérték dózis.

Lekötött effektív dózis
Az E(τ) mennyiséget az
A biztonságról - Meghatározások
határozza meg, ahol HT a T testszövetben a t integrálási idő alatt a lekötött egyenérték dózis. Ha τ nincs külön megadva, akkor az integrálási idő felnőttekre 50 év, gyermekekre pedig az integrálás a 70 éves korig történik.

Lekötött egyenérték dózis
A HT(τ) mennyiséget a
A biztonságról - Meghatározások
határozza meg, ahol t0 a radionuklid felvétel időpontja, a T testszövetre vagy szervre vonatkoztatott egyenérték dózisteljesítmény a t időpontban és τ a felvétel óta eltelt idő. Ha τ nincs külön megadva, akkor az integrálási idő felnőttekre 50 év, gyermekekre pedig az integrálás a 70 éves korig történik.

Lekötött elnyelt dózis
A D(τ) mennyiséget a
A biztonságról - Meghatározások
kifejezés határozza meg, ahol t0 a radionuklid felvétel időpontja, az elnyelt-dózis teljesítmény a t időpontban és τ a felvétel óta eltelt idő. Ha τ nincs külön megadva, akkor az integrálási idő felnőttekre 50 év, gyermekekre pedig az integrálás a 70 éves korig történik.

Normál sugárterhelés
Egy létesítmény vagy forrás rendeltetésszerű üzemeltetése esetén várható sugárterhelés, beleértve a kisebb üzemzavarokat is, amelyek ellenőrzés alatt tarthatók.

Nukleáris létesítmény
Nukleáris fűtőelem gyár, atomreaktor (beleértve mind a kritikus mind a szubkritikus rendszereket), kutató reaktor, atomerőmű, kiégett-fűtőelem tároló, dúsító üzem vagy újrafeldolgozó létesítmény.

Nukleáris üzemanyag-ciklus
Minden a nukleáris energiatermeléssel kapcsolatos művelet összessége, beleértve az urán vagy a tórium bányászatát, őrlését, feldolgozását és dúsítását, a fűtőelemek gyártását, az atomreaktorok üzemeltetését, a kiégett fűtőelemek újrafeldolgozását, a nukleáris létesítmények lebontását, a radioaktív hulladék kezelésére irányuló bármilyen tevékenységet és minden olyan kutató-fejlesztő tevékenységet, amely az előbbiekkel kapcsolatos.

Nyitott sugárforrás
Olyan sugárforrás, amelyre nem teljesülnek a zárt sugárfor­rásra adott meghatározás feltételei.

Potenciális sugárterhelés
Olyan sugárterhelés, amelynek bekövetkezése nem várható biztosan, de sugárforrással kapcsolatos baleset vagy bizonyos valószínűséggel bekövetkező esemény vagy eseménysor (pl. berendezés meghibásodások vagy üzemeltetői tévesztések) kapcsán ill. azok következményeiként felléphetnek.

Radioaktív anyagokat feldolgozó létesítmény
Bármely létesítmény, amely évente a mentességi szintű aktivitás 10000-szeresét meghaladó radioaktív anyagot dolgoz fel.

Radioaktív hulladék
Valamely tevékenységből vagy beavatkozásból visszamaradt anyag – bármilyen fizikai állapotú legyen is- , amelynek a jövőbeli hasznosítását nem tervezik., és (i) amely a mentességi szintet meghaladó koncentrációban vagy aktivitás szinten tartalmaz radionuklidokat ill. azokkal szennyezett, és (ii) amelytől várható sugárterhelés nem esik a hatósági szabályzozás hatályán kívül.

Radioaktív kibocsátások
A sugárveszélyes tevékenység során alkalmazott forrásból származó radioaktív anyagok, amelyek gázok, aeroszolok, folyékony vagy szilárd halmazállapotú anyagok formájában kerülnek kibocsátásra a környezetbe, általában hígítás és szétszórás céljából.

Sugárforrás
Bármi, ami sugárterhelést okozhat, akár ionizáló sugárzás, akár radioaktív anyagok kibocsátásával.

Sugárterhelés
Besugárzásnak való kitettség állapota vagy eseménye. A sugárterhelés lehet külső (az emberi testen kívüli forrásokból) vagy belső (a testen belüli forrásokból). A sugárterhelést lehet normál vagy potenciális, továbbá foglalkozási, orvosi, lakossági sugárterhelés, valamint (beavatkozási helyzetekben) baleseti vagy krónikus.

A sugárzás sztochasztikus hatásai
Olyan sugárhatások, amelyekre vonatkozóan általában nem létezik dózis küszöbérték, amelyeknek a bekövetkezési valószínűsége a dózissal arányos, de súlyossága nem függ attól.

Szervdózis
Az emberi test egy meghatározott T testszövetében vagy szervében elnyelt DT átlagos dózis:
A biztonságról - Meghatározások
ahol mT a T testszövet vagy szerv tömege, D pedig a dm tömegelemben elnyelt dózis.

Természetes sugárforrások
A természetben előforduló sugárforrások, beleértve a kozmikus sugárzást és a földi eredetű (terresztriális) sugárforrásokat.

Természetes sugárterhelés
Természetes sugárforrásokból származó sugárterhelés.

Vonatkoztatási szint
Cselekvési, beavatkozási, kivizsgálási vagy feljegyzési szint. Mindezen szintek megállapíthatók bármely, a sugárvédelmi gyakorlatban használatos mennyiség esetében.

Zárt sugárforrás
Olyan radioaktív anyag, amely (a) állandóan zárt tokozásban, vagy (b) szorosan kötött szilárd formában van. A zárt sugárforrás tokozásának vagy anyagának elég ellenállónak kell lennie ahhoz, hogy a megőrizze a zártságot a használat vagy viselés során, amelyre tervezték, még az előrelátható balesetek esetén is.