Bátaapáti

Bátaapáti

Bátaszék

Bátaszék

Cikó

Cikó

Feked

Feked

Mórágy

Mórágy

Mőcsény

Mőcsény

Ófalu

Ófalu

Véménd

Véménd

Hulladékleltár

Magyarországon a legnagyobb radioaktív hulladéktermelő a Paksi Atomerőmű. Az atomerőmű üzeme során a reaktorban magreakciók útján keletkező radioaktív izotópok egy hányada a hűtőközegbe kerül. Ezek egy részét, mint pl. a tríciumot és a nemesgázokat, kibocsátják a környezetbe. Az aeroszolokat és az illékony komponenseket, mint pl. a jódot, szűrőkkel gyűjtik össze, míg a vízben lévő szennyezőket ioncserélő gyantákkal kötik meg.

Más kis aktivitású hulladékok a rutin karbantartási tevékenységek során keletkeznek (munkaruhák, kesztyűk stb.). A keletkezett hulladékok részben szilárdak, részben folyékonyak, tartalmaznak ioncserélő gyantákat és szennyezett olajokat. A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában keletkezett kis mennyiségű hulladék kezelése az erőművi hulladékokkal együtt történik.

Folyékony radioaktív hulladékok

Az atomerőmű ellenőrzött zónájában különböző forrásokból radioaktív izotópokat tartalmazó vegyszeres hulladékvizek keletkeznek. Ezekben a kis szárazanyag tartalmú (3-5 g/dm3) vizes oldatokban mindazok az oldott vegyszerek megtalálhatók, amelyeket a primerkör vízüzeméhez, a víztisztítók regenerálására, a reaktorteljesítmény finomszabályozására, és dekontaminálási célokra használnak fel.

Az összegyűjtött hulladékvizeket vegyszeres kezelés után bepárolják kb. 200 g/dm3 “bórsav koncentrációjú” sűrítménnyé. Az eddigi üzemeltetés során 2008. január 1.-ig 5346 m3, ezen belül 2007-ben 255 m3 bepárlási maradék keletkezett.

A 2003. áprilisában bekövetkezett 2. blokki üzemzavar óta 2008. január 1.-ig 975 m3 alfa-sugárzókat tartalmazó bepárlási maradék keletkezett, melynek átmeneti tárolása a többi sűrítménytől elkülönítve, külön tartályokban történik. A bepárlási maradékok várható éves mennyisége a jelenlegi keletkezési ütem szerint 250 m3/év lesz, ami a jelenlegi tervezett 30 éves üzemidő alatt 7400 m3 bepárlási maradékot jelent.

Az ioncserélő gyanták együttes tárolása két tartályban valósult meg. Az eddigi üzemeltetés során 2008. január 1.-ig keletkezett elhasznált gyanták mennyisége összesen kb. 150 m3. ebből Az ioncserélő gyanták várható éves mennyisége a jelenlegi keletkezési ütem szerint 5 m3/év lesz, ami a jelenlegi tervezett 30 éves üzemidő alatt – az ioncserélő oszlopok végső leürítését is figyelembe véve – 335 m3 hulladékot jelent.

Figyelembe véve az elhasznált gyantatároló tartályok átalakítását, a rendelkezésre álló tároló kapacitás – 870 m3 – várhatóan elég lesz az erőmű tervezési és meghosszabbított üzemideje alatt keletkező mennyiségek átmeneti tárolására.

A 2. blokki üzemzavar elhárítása során keletkezett dekontamináló oldatok gyűjtése külön tartályban történt. A helyreállítási tevékenységek során 2008. január 1.-ig 220 m3 dekontamináló oldat keletkezett.

Az erőmű jelenlegi tervezett 30 éves üzemidejére vonatkozóan az éves mennyiségre adott becslés alapján az elhelyezendő kondicionált folyékony hulladék összes térfogata kb. 18000 m3. Az elhelyezésre kerülő térfogat jelentősen csökken, ha a folyékony hulladék kezelő technológia üzembe lép. Ez 2009-ben várható. Ez esetben csak kb. 7300 m3 kondicionált folyékony hulladék végső elhelyezését kell biztosítani.

Szilárd radioaktív hulladékok

A keletkező radioaktív hulladékok feldolgozása a jelenlegi gyakorlat szerint a következő:

• A tömöríthető és nem tömöríthető radioaktív hulladékok szétválasztása lényegében már a gyűjtés során megvalósul azáltal, hogy a műanyag zsákokba igen ritkán kerül nem tömöríthető hulladék. A hordós gyűjtésű hulladékokba különböző elhasznált alkatrészek, szerkezeti elemek, szigetelő anyagok, szennyezett munkaeszközök stb. kerülnek, amelyek tömegük vagy méretük miatt nem helyezhetők műanyag zsákokba
• A tömöríthető radioaktív hulladék térfogatcsökkentése az 500 kN-os préssel történik, átlagosan 5‑ös redukciós tényezővel. Az eddigi tapasztalatok alapján a keletkezett szilárd radioaktív hulladékok 80‑85 %‑a tömöríthető.
• A keletkezett radioaktív iszapokat, melyek a primerköri csurgalékvizeket gyűjtő, vegyszeresen kezelő, ülepítő, vagy átmenetileg tároló berendezésekből kerülnek ki, gyöngykovaföld 1:1 arányú hozzákeverésével szilárdították. 2007 márciusától a gyöngykovaföldes felitatás helyett az iszapok ülepítése és a folyadéktartalom nedves ipari porszívóval való eltávolításával történik a szilárdítás.

A szilárd hulladékok, beleértve az aeroszolszűrőket és a szilárdított iszapokat is, egységesen speciális (belül műanyag bevonattal ellátott) 200 literes fémhordókba kerülnek. A hulladék mintegy fele műanyag, ezen felül található benne textília, hőszigetelő anyag, fa, fém, gumi, üveg, papír is.

A 2008. január 1.-i állapot szerint 8333 hordó kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék található az erőművön belüli átmeneti tárolókban. A hulladékkeletkezés jelenlegi üteme alapján az éves mennyiség előreláthatóan 850 darab 200 literes hordó lesz. Az erőmű jelenlegi tervezett 30 éves üzemidejére vonatkozóan az éves mennyiségre adott becslés alapján az elhelyezendő szilárd hulladék összes térfogata kb. 2900 m3.

A tervezett folyékony hulladék feldolgozási (FHF) technológia sikeres alkalmazása esetén jóval kisebb mennyiségű szilárdított hulladék végső elhelyezésére kellene felkészülni.

A nukleáris létesítmények leszerelésekor csak a Paksi Atomerőmű esetében fog nagyobb mennyiségű radioaktív hulladék keletkezni.

A leszerelés kezdeti időszakában a tervek szerint csak kis mennyiségű radioaktív hulladék fog keletkezni, például az üzemanyag kirakásakor, és a reaktor hűtővíz köreinek átmosásakor. A reaktor tényleges leszerelésekor keletkező hulladék esetében – az elterjedt gyakorlattal összhangban – fel kell készülni a tárolási fázisra.

Ez a periódus évtizedekig is tarthat, hogy ezalatt a rövid élettartamú izotópok jelentősen lebomoljanak. Még így is, a reaktorok leszereléséből sokkal nagyobb mennyiségű kis és közepes aktivitású hulladék keletkezik, mint üzemelésükből. A leszereléskor keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok mennyisége kondicionálás után – a számítások szerint – 17 900 m3 lesz. A mélygeológiai tárolóban elhelyezésre kerülő nagy aktivitású hulladékok becsült bruttó térfogata 410 m3.

Az alábbi táblázat összegzi a radioizotópok átlagos és legnagyobb mért aktivitás-koncentrációját az atomerőmű különböző hulladékáramaiban.

Az atomerőmű hulladékaiban lévő radioizotópok átlagos és maximális aktivitás-koncentrációja (Bq/dm3)

Az N.R.H.T.-ról - Hulladékleltár

Megjegyzések:
NA: nincs adat. Az átlagértékek az 1992 és 2006. december 31. között mért értékek számtani átlagai (izotóponként mintegy 25-110 mérés).
A 2003. évi üzemzavari értékeket nem tartalmazzák a hulladékáramok.
A maximális érték az eddig mért legnagyobb aktivitás koncentráció.

A következő táblázat a biztonsági értékelés szempontjából fontos izotópok aktivitását tartalmazza, a különböző hulladékáramokban lévő átlagos aktivitás-koncentrációk és a hulladékok becsült mennyisége alapján az atomerőmű tervezett élettartamának végére (2017) számítva.

A Paksi Atomerőmű radioaktív hulladékában egyes izotópok becsült aktivitása az üzemidő végén (Bq)

Az N.R.H.T.-ról - Hulladékleltár

Megjegyzés:
NA: nincs adat