Bátaapáti

Bátaapáti

Bátaszék

Bátaszék

Cikó

Cikó

Feked

Feked

Mórágy

Mórágy

Mőcsény

Mőcsény

Ófalu

Ófalu

Véménd

Véménd

Nemzetközi gyakorlat

Felszín alatti hulladéktárolók kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére

Svédországban Forsmark közelében, kristályos kőzetben, 60 m mélységben a Balti-tenger alatt építettek meg a hulladéktárolót (SFR). A létesítmény 1988 óta üzemel. Itt helyezik el az atomerőművek üzemeltetéséből származó összes rövid élettartamú, kis és közepes aktivitású, ill. az orvosi, az ipari és a kutatási alkalmazásokból eredő radioaktív hulladékot. A tárolóban négy kamrát és egy silót alakítottak ki a különböző típusú hulladékok elhelyezésére. A közepes aktivitású hulladékokat – elsősorban a reaktor vizének tisztítására használt és a tárolóba történő szállítást megelőzően megszilárdított szűrőgyantákat – 25 m átmérőjű és 50 m magas betonsilóban helyezik el, melyet egy hengeres sziklakamrában alakítottak ki. A siló és a kőzet közti teret agyaggal töltötték ki, amely szigetelőként funkcionál a vízáramlással szemben. A silón belül a hulladékot függőleges aknákban helyezik el, melyeket utólag betonnal töltenek ki. A kisebb védelmet igénylő alacsonyabb aktivitású hulladékokat 160 m hosszú sziklakamrákban helyezik el. A tároló jelenlegi kapacitása 60.000 m3.

Finnországban 1992 óta Olkiluoto-ban üzemel a kis és közepes aktivitású hulladékok tárolója. A hulladékokat betonfalú silókban helyezik el, melyeket a kristályos alapkőzetben képeztek ki a felszíntől 70–100 m mélységben. A tárolót 40 év üzemeltetési hulladékának befogadására tervezték, ami 40.000 db 200 l-es hordót jelent. Az üzemeltetés befejeztével az alagutakat tökéletesen lezárják, ezt követően nincs szükség a tároló ellenőrzésére. A biztonságot az sem veszélyeztetné, ha valamelyik gát meghibásodna: a többi gát is elegendő a biztonság garantálására. A tároló kialakítása lehetővé teszi a bővítést az atomerőmű leszereléséből eredő hulladék befogadására.

Egy hasonló tároló épült 110 m mélységben a Loviisa-i atomerőmű közelében, melyet 1998-ban nyitották meg. A befogadó kőzet gránit. Megteremtették a tároló későbbi bővítésének lehetőségét az erőmű leszereléséből származó hulladékok elhelyezésére.

Norvégiában a Himdalen-i tárolót 1999-ben nyitották meg. A hulladéktárolót kristályos kőzetben (gránit) 50 m-rel a felszín alatt egy hegyoldalban alakították ki. A radioaktív hulladékkal telt csomagok (hordók) elhelyezésére négy sziklakamrákhoz egy 150 m hosszú, enyhén lejtős alagút vezet. A radioaktív hulladékok elhelyezésére négy db sziklakamrában kialakított beton tárolócella szolgál. A négy kamrasor közül három a végleges elhelyezés, míg a negyedik az átmeneti tárolás céljaira szolgál. Minden egyes sziklakamrában négy betoncella található. A cellákon belül a hulladékkal telt hordókat négy, egymás fölé helyezett rétegben helyezik el. Minden egyes réteg megteltét követően kibetonozzák a hulladékhordók közötti szabad területet, a negyedik sor megteltét követően pedig egy monolit betonszerkezetet alakítanak ki. A tervek szerint a létesítmény 2030-ig fog üzemelni, ezt követően a tároló szabad üregeit visszatöltik, majd pedig az egészet lezárják.